9 Mind, akik bálványokat vagy semmit, a dolgok, hogy kincset érnek. Azok, akik szólalnának fel értük, vakok; tudatlanok, saját szégyenükre. 10 ki formálja az Istent, és vet bálványt,mely semmit sem nyerhet? 11 az emberek, akik ezt teszik, megszégyenülnek; az ilyen kézművesek csak emberek. Mindenki jöjjön össze, és álljon el mellettük, rettegésbe és szégyenbe taszítják őket., 12 A Kovács vesz egy szerszámot, és a szénben dolgozik vele; kalapácsokkal formál bálványt, karjának erejével kovácsolja. Megéhezik és elveszti az erejét; nem iszik vizet és elájul. 13 Az asztalos egy vonallal méri meg, és egy jelölővel körvonalazza; vésővel kifordítja, és iránytűvel jelöli meg. Emberi formában formálja, emberi formában minden dicsőségében, hogy egy szentélyben lakhasson. 14 levágta a cédrusokat, vagy talán Ciprust vagy tölgyet vett. Hagyta, hogy az erdő fái között nőjön, vagy fenyőt ültetett, és az eső megnövesztette., 15 az égéshez tüzelőanyagként használják; egy részét elveszi és felmelegíti, tüzet gyújt és kenyeret süt. De ő is Istent formál és imádja; bálványt készít és meghajol előtte. 16 Fele a fa égeti a tűz; rajta, hogy ő készíti az ételt, ő pörköli a húst eszik, a kitöltés. Ő is felmelegíti magát, és azt mondja: “Ah! Meleg vagyok; látom a tüzet.”17 a többitől Istent, bálványát teremti; meghajol előtte és imádkozik. Imádkozik, és azt mondja: “Ments meg! Te vagy az én Istenem!,”18 semmit nem tudnak, semmit nem értenek; szemeik vakolva vannak, így nem látnak, elméjük pedig zárva van, hogy ne értsék. 19 senki sem gondolkozik, senki sem tud és nem ért hozzá, hogy azt mondja: “a felét üzemanyagra használtam; még kenyeret is sütöttem a szénén, húst sütöttem és ettem. Utálatos dolgot csináljak abból, ami megmaradt? Meghajoljak egy fadarab előtt?”20 egy ilyen ember hamvakkal táplálkozik; egy megtévesztő szív félrevezeti őt; nem tudja megmenteni magát, vagy azt mondani: “nem ez a dolog a jobb kezemben hazugság?”
