Ez egy régi kérdés a biológiában: mi a faj? Sok választ adtak az évek során – számoltam 26 játékban, és az utóbbi időben egy újat, a “polifázisos” koncepciót (alapvetően sok bizonyíték összehangolása) vezettek be bakteriális és más mikrobiális kontextusokban, amelyek a makrobiális fajokra is vonatkozhatnak.,
De egy másik gróf (ahol én asterisked amire azt hittem, hogy független fogalmak listán) 7 faj fogalmak: agamospecies (asexuals), biospecies (szaporodást elszigetelt szexuális fajok), ecospecies (ökológiai niche megszállók), az evolúciós fajokra (változó vonalak segítségével), genetikai fajok (közös génkészletet), morphospecies (fajok által meghatározott formában, vagy fenotípus), illetve rendszertani fajok (amit egy taxonomist hívások egy faj).
tehát egy kicsit úgy hangzik, mint Chicago, 26-27, vagy 7.,
de vegye figyelembe, hogy e hét közül néhány valójában nem fogalma arról, hogy milyen fajok, vagyis mi teszi őket fajokká, hanem arról, hogy hogyan azonosítjuk a fajokat: morfológia vagy a taxonómák gyakorlata alapján. A génállományt olyan genomok populációjaként definiáljuk, amelyek cserélhetők, tehát alapvetően reproduktív (azaz biofajok) definíció. Az evolúciós fajok pedig nem olyanok, mint az, ami akkor történik, amikor egyes folyamatok (például az ökológiai alkalmazkodás vagy a reproduktív elszigeteltség) hosszú ideig fennmaradó fajokká teszik őket., A fajok közös “koncepciója”, az úgynevezett filogenetikai fajfogalom, hasonlóképpen a morphospecies, biospecies vagy evospecies vagy mindegyik keveréke. A polifázisos koncepció szintén módszer a fajok azonosítására. Szóval, mit hagy ez nekünk?
az Agamos fajok olyan fajok, amelyeknek nincs valamilyen tulajdonsága:nem. Az agamos fajok nem biofajok. Tehát mi teszi az agamosfajokat fajnak? Nyilvánvaló okokból nem lehet reproduktív elszigeteltség, tehát ez lehet az egyetlen dolog, amit a listán hagytunk: ökológiai niche adaptáció.,
tehát szex hiányában ökológiai niche-adaptációra lesz szüksége, hogy a klaszter csak véletlenszerűen elpárologjon. Természetesen kevés, ha bármely faj tisztán aszexuális abban az értelemben, hogy soha nem cserélnek géneket; a mikrobáknak számos mechanizmusa van erre, még akkor is, ha nem rendelkeznek nemekkel, és nem szaporodnak más módon, mint a szétválás. Néhány genetikai anyag cserélhető vírusos szállítással, a kóbor DNS felvételével a tápközegben, miután egy sejt széttört, vagy a DNS kis gyűrűinek szándékos beillesztésével, plazmidoknak nevezik., A “vízszintes” vagy “oldalsó” genetikai átvitel valószínűleg olyan régi, mint maga az élet. De amíg ez be néhány genetikai variáció a lakosság, ez a választás a helyi fitness csúcs, ami a genom nem messzire attól az elvont genom biológusok hívja a “vad típusú”.
ahogy a szex egyre gyakoribbá válik, nemzedékenként közel nulla rekombinációtól kezdve a kötelező szexuális szervezetekre cserélt legfeljebb 50% – ig, egy másik tényező lép fel., Egyre fontosabbá válik a genomok kompatibilitása, a sejtes, szervi, fiziológiai szintű reprodukciós folyamatok. A viselkedési jelzéssel (azaz idegrendszerrel és érzékszervekkel) rendelkező szervezetekben a reproduktív viselkedés, mint a hívások és a mozgások fontossá válnak.
a nemi szervek biztosítják, hogy azok a szervezetek, amelyek keresztezhetők, általában azok legyenek, akiknek genomja és anatómiája elég konzisztens., Ezt “reprodukciós elérésnek” hívom: minél közelebb van két organizmus egymáshoz, annál valószínűbb, hogy potenciális társaikként vannak egymás közelében, így a fajt a reprodukciós kompatibilitás tartja fenn, és természetesen néhány ökológiai alkalmazkodás.
vegye figyelembe az oroszlánokat és a tigriseket. Körülbelül 3,7 millió évvel ezelőtt elváltak egymástól, evolúciósan. Ezek azonban keresztezhetők ligerekkel (hím oroszlán, nőstény tigriskereszt) és tigrisekkel (hím tigris, nőstény oroszlánkereszt). A vadonban viszont nem. , Részben ökológia: az oroszlánok füves szövetkezeti vadászok, míg a tigrisek erdei egyéni vadászok. Nem gyakorolják ugyanazt a sávot, mint egymást. De még akkor is, ha igen, másképp randevúznak. A tigrisek csak alkalmanként vannak estrusban,míg az oroszlánok polyestrous (a nőstények fogékonyak, amikor nem nevelik kölykeiket, évente többször). Ezenkívül a nemi szervek másképp vannak felépítve. Így amíg ez megtörténhet, amikor az oroszlánok és a tigrisek földrajzi kiterjedésűek, általában nem szaporodnak. Az ökológia és a szaporodási képesség különválasztja őket.,
Ez nagyon hasonlít egy meghatározást a “faj” a genetikus Alan Templeton, aki azt mondta, hogy a fajok “a befogadó népesség a magánszemélyek, amelyek a potenciális fenotípusos kohéziós keresztül belső kohéziós mechanizmusok”, “meghatározza azt, hogy egy faj, mint a befogadó csoport, hogy a potenciális genetikai és/vagy demográfiai exchangeability. A” genetikai ” cserélhetőség itt azt jelenti, hogy a reprodukcióban ugyanolyan módon lehet cselekedni – a faj bármely két tagja (többé-kevésbé) felcserélhető., A “demográfiai” cserélhetőség azt jelenti, hogy a faj bármely két tagja ugyanolyan, ökológiailag, viselkedésileg stb.viselkedik, és egymással felcserélhetők (többé-kevésbé).
a faj létezésének e két okával most kettőre szűkíthetjük a fogalmak számát: ecospecies vagy biospecies. Hogy őszinte legyek, nem szeretem a reproduktív koncepciót “biológiai” – nak nevezni-a biológia minden fajfogalma biológiai, ezért “reproduktív izolációs fogalmaknak”hívom őket. Röviden hívjuk őket” reprospecies ” – nek.
So, back to Chicago: 26-27, or 7, or 2.
de várj!, Van egy filozófiai kérdés, amit tisztázni kell. Ezek az okozati magyarázatok csak ilyenek: magyarázatok. Ezek nem a fajok fogalma. Volt egy faj fogalma, mielőtt világos képet kaphattunk volna arról, hogy mi lehet. A 15. században olyan fajokat azonosítottunk, amelyeket még mindig fajnak tekintünk, és akkor még nem volt semmilyen magyarázat a levegőben. És ez egy régi fogalom is, bár a “fajok” első egyszerűen biológiai definíciója (egy Latin szó, amely “formát” vagy “megjelenést” jelent) 1686-ig várt, amikor John Ray meghatározta., Ray egy fajról azt mondta:
hosszú és jelentős vizsgálat után számomra nem fordult elő nagyobb kritérium a fajok meghatározására, mint azok a megkülönböztető jellemzők, amelyek állandósítják magukat a vetőmagból történő szaporításban. Így nem számít, milyen variációk fordulnak elő az egyénekben vagy a fajokban, ha ugyanazon növény magjából származnak, véletlen variációk, nem pedig egy faj megkülönböztetésére…, Azok az állatok, amelyek kifejezetten különböznek egymástól, tartósan megőrzik különálló fajaikat; az egyik faj soha nem származik a másik magjából, sem fordítva.
Ray definíciója egyszerű megfigyelésen alapult: az utódok hasonlítanak szüleikre. A fajok azok a szervezetek csoportjai, amelyek hasonlítanak a szüleikre. Ennek egy változata megtalálható az Epicurus tanítványában, Lucretius:
Ha a dolgokat a semmiből lehet létrehozni, bármilyen dolgot bármilyen forrásból lehet előállítani., Az első helyen, a férfiak a tavasz a tengeren, pikkelyes hal, a föld, meg a madarak lehet, hogy kikelt az égből; szarvasmarha, illetve egyéb haszonállatok, valamint minden olyan vadállat, viselné fiatal kiszámíthatatlan faj lenne az otthon termesztett, majd kopár részeket, megkülönböztetés nélkül. Ráadásul ugyanazok a gyümölcsök nem mindig nőnek ugyanazon a fán, hanem megváltoznak: minden fa gyümölcsöt viselhet. Látva, hogy nem lenne olyan elem, amely képes mindenfajta dolog létrehozására, hogyan lehet a teremtményeknek állandóan rögzített anyja?, De, ahogy van, mivel minden rögzített magból van kialakítva, mindegyik születik, és csak olyan forrásból jut ki a fény partjára, ahol a megfelelő végső részecskék léteznek. Ez megmagyarázza, hogy miért nem lehet minden dologból előállítani: minden adott dolognak külön kreatív képessége van.
van némi erő, generatív kapacitás, hogy az utódok hasonlítsanak a szülőkre, és úgy tűnik, hogy a magokra támaszkodnak., Ezt a tiszteletreméltó nézetet, a fajok generatív felfogását nevezem, és úgy vélem, hogy ez nemcsak az alapértelmezett nézet volt Darwin előtt, hanem maga Darwin is megtartotta, mint minden modern biológus (kivétel az alábbiakban). Ezt vitatom két 2009-es könyvemben (összefoglalva a legutóbbi cikkemben). Ez az, amit a magyarázatok magyaráznak. Tehát technikailag csak egy faj létezik “koncepció”, amelyek közül az összes többi, a 2 vagy 7 vagy 27″koncepció”.
Az a gondolat, hogy van egy általános kategória, amelybe sok “fogalom” kerül, Ernst Mayr 1963-ban bevezetett hibája., A hétköznapi filozófiai használat során a fogalom a kategória, a definíciók pedig különböző módon határozzák meg ezt a fogalmat. A biológusok által gyakran elkövetett másik hiba az, ha azt gondolják, hogy ha van koncepció/kategória, akkor egy meghatározott rangnak vagy “szintnek” kell lennie, amelyen minden faj felmerül. Ez egy nagy hiba, hogy szükség van egy másik esszét máskor, de úgy tűnik, hogy támaszkodni az elképzelést, hogy mivel Linnaeus vette Ray fogalma fajok és tette a legalacsonyabb rangot az ő osztályozási rendszer, ott kell lennie valami, hogy minden és csak Fajok tulajdonságai., Ez nem okozott zavart. Ez a faj mind létezik, nem jelenti azt,hogy minden fajnak van valamilyen alapvető tulajdonsága (annál is inkább, mert általában meg tudjuk határozni, hogy mi a szervezet, azt jelenti, hogy van valami, amit mindenki és csak az organizmusok osztanak meg). Ezt a filozófiai hibát “esszencializmusnak”nevezik, és ez egy legfőbb irónia, hogy Mayr, az egyes fajok esszencializmusának ellenfele, a taxonómiai fogalmakról az esszencializmusra szorítkozott.
So, back to Chicago: 26-27, or 7, or 2, or 1.
ott vagyunk már? Majdnem. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nincsenek Fajok., Sőt, tévesen azt gondolják, hogy ez a nézet az evolúció következménye, és hogy maga Darwin tagadta, hogy lenne ilyen. Amit Darwin 150 évvel ezelőtt gondolt, annak semmi köze a modern biológiához, de nem gondolta, hogy a fajok irreális konstrukciók; úgy gondolta, hogy egyetlen tulajdonságcsoportnak sem kell lennie. Nem volt rendszertani esszencialista. De az sem igaz, hogy a fajok irreálisak, mert árnyékolnak egymásba., A modern filozófia, folyamatban van egy vita, hogy lehet-e már homályos, zavaros beállítja vagy fajta, de a tudomány csak egy kis logika, mind a metafizika: Ha be tudjuk azonosítani hegyek, folyók, valamint a szervezetek, azonosítani tudjuk faj, ők pedig általában egy “családi hasonlóság” (Wittgenstein leginkább találó kifejezés ebben az összefüggésben). Mi a faj a főemlősök között, általában olyan, mint a többi közeli rokon faj., Mi is az a faj között gyíkok lesz (általában), mint amit egy faj a közeli rokonok (egy kis gyíkok parthenogens; nincs férfi, hol a legközelebbi rokonok szexuális, de ebben az esetben, mint a szexuális unokatestvérek ökológiailag pedig morfológiailag; lásd a 2003).
de egyesek, mint Jody Hey, úgy gondolják, hogy a fajok nem léteznek, csak a biológusok és a nyilvánosság elméjében. Tehát számukra nulla.
végeredmény: 26-27, 7, 2, 1 vagy 0.
mit gondoljunk? A megoldás a következő:
van egy fajkoncepció (és valódi fajokra utal).,
két magyarázat van arra, hogy a valódi Fajok miért Fajok (lásd a mikrobiális papíromat, 2007): ökológiai alkalmazkodás és reprodukciós reach.
a “faj” hét különböző definíciója létezik, és 27 variáció és keverék.
és n + 1 definíciója van a” fajoknak ” az n biológusok szobájában.
Templeton, Alan R. 1989. A faj és a speciáció jelentése: genetikai perspektíva. Ennek következményeként D. Otte és J. Endler szerkesztette. Sunderland, MA:Sinauer: 3-27.
Wilkins, John S. 2003., Hogyan lehet tiszta faj pluralista-realista: a fajok eredete és a Szinapomorf Fajok fogalma. Biológia és filozófia 18:621-638.
– – -. 2007. A mikrobiális fajok fogalma és okai. Az élettudományok történetének és filozófiájának tanulmányozása & az élettudományok filozófiája, 28, 389-408.
– – -. 2009. Faj: az ötlet, a faj és a szisztematika története. Berkeley: University of California Press.
– – -. 2009. A faj meghatározása: forráskönyv az ókortól napjainkig, amerikai egyetemi tanulmányok. V, Filozófia., New York: Peter Lang.
– – -. 2010. Mi a faj? Esszenciák és generációk. Elmélet Biosciences, 129, 141-148.
John Wilkins az ausztráliai Queenslandben, az Aranyparton található Bond Egyetem Filozófia Tanszékének adjunktusa. Dr. Wilkins két könyvet, fajt írt: az ötlet és a meghatározó Fajok történetét: egy Forráskönyvet az ókortól napjainkig, és egy harmadik könyv, az intelligens tervezés és a vallás mint természeti jelenség szerkesztését és egy fejezetét is hozzájárult . Azt is írja a blog, fejlődő gondolatok.