A szövetségi kormány kiterjesztése
John Marshall 34 éves főbírói hivatali ideje alatt számos fontos Legfelsőbb Bírósági határozat határozta meg a szövetségi kormány szerepét és hatáskörét.
tanulási célok
beszélje meg a Marshall-Bíróságnak a korai amerikai Köztársaságra gyakorolt hatását
Key Takeaways
Key Points
- az Egyesült Államok., A Legfelsőbb Bíróság John Marshall főbíró alatt fontos szerepet játszott a szövetségi és állami kormányok hatalmának meghatározásában a tizenkilencedik század elején.
- ezek a döntések a jeffersoni republikánusok ellenállása ellenére születtek meg, akik erősebb államkormányokat kívántak, és aggódtak a túlzott szövetségi hatalom miatt.
- mint főbíró több mint három évtizede, Marshall hatalmas befolyást gyakorolt számos olyan jogi precedens meghatározásában, amelyeket ma is használnak.
- olyan esetek, mint McCulloch v. Maryland és Gibbons v., Ogden meghatározta a szövetségi hatalmat, és alapjaiban határozta meg a gazdasági növekedés alapjait.
- azáltal, hogy Marbury v.Madison-ban a legfelsőbb bíróságot az Alkotmány végső tolmácsaként hozta létre, a Marshall-Bíróság létrehozta a Legfelsőbb Bíróság azon képességét, hogy felülbírálja a kongresszust, az elnököt, az állami kormányokat és az alacsonyabb bíróságokat.
Key Terms
- precedens: olyan döntések, amelyeket a közös jog szerinti jogrendszer, például az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, a korábbi döntésekben állapítanak meg, és irányítják a bíróságokat a jövőbeli döntéshozatalban.,
- föderalizmus: olyan kormányzati struktúra, amelyben a hatalom az állam és a szövetségi szintek között oszlik meg és osztozik.
- szuverenitás: egy kormány hatalma vagy hatalma a törvények meghozatalára.
- Jefferson republikánusok: egy politikai párt a tizenkilencedik század elején, amely támogatta az Alkotmány rendelkezéseinek szűk értelmezését, amely felhatalmazást adott a szövetségi kormánynak.
a Legfelsőbb Bíróság John Marshall alatt
az Egyesült Államok., A Legfelsőbb Bíróság John Marshall főbíró alatt központi szerepet játszott a szövetségi és állami kormányok hatalmának meghatározásában a tizenkilencedik század elején. A Marshall előtti három főbírónak kevés befolyása volt a hivatalra vagy a Legfelsőbb Bíróságra. 34 éves hivatali ideje alatt azonban Marshall megadta neki a harmadik, egyenrangú kormányzati ág energiáját és súlyát., Marshall Bíróság alakú az új nemzet értelmezése az Alkotmány, illetve a létrehozó számos korai jogi precedens, hogy segített, hogy jobban meghatározza a szerepe, funkciója a szövetségi kormány.
Marshall támogatta a föderalizmust és a föderalista párt elképzeléseit – vagy egy erős központi kormány eszméjét-a Jefferson republikánusok ellenzéke felett, akik nagyobb állami szuverenitást akartak. Befolyásos döntései formálták az amerikai kormányt, így a Legfelsőbb Bíróság az alkotmányos értelmezés végső döntőbírójává vált.,
Alexander Hamilton portréja John Trumbull (1806): a szövetségi kormány kiterjesztése a Marshall-Bíróság által elfogadta a föderalista vezetők ötleteit, mint például a befolyásos Alexander Hamilton.
befolyásos esetek
főbírói ideje alatt Marshall számos befolyásos ügyben uralkodott, amelyek precedenseket határoztak meg olyan kérdések körül, mint a bírósági felülvizsgálat és a szövetségi kontra állami hatáskörök. Mert az USA., Az alkotmány nem különít el bizonyos hatásköröket a szövetségi és állami kormányok között, a kérdés gyakran az igazságügyi ágra esett a szanálásra. Ez a kérdés különösen a McCulloch v. Maryland és Gibbons V. Ogden eseteiben merült fel, amelyek széles körben kiterjesztették a nemzeti kormány hatalmát és fölényét.
Marbury kontra Madison
Marbury kontra Madison (1803) mérföldkő volt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának határozata, amelyben a bíróság az Alkotmány III.cikke alapján létrehozta az Egyesült Államokban a bírósági felülvizsgálat gyakorlásának alapját., A döntés segített meghatározni az igazságszolgáltatás hatalmát, mint a kormány egyenrangú ágát, amely alkotmányosan elkülönül a végrehajtó és igazságügyi ágaktól.
az ügy William Marbury Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott petíciójából származott, akit John Adams elnök nevezett ki a Columbia kerületben a béke igazságszolgáltatásaként. Marbury egyike volt az Adams által kinevezett” éjféli bíráknak”, miután elvesztette az 1800-as választást, de Thomas Jefferson tényleges beiktatása előtt., Marbury kinevezését később nem adták át neki, ezért petíciót nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy kényszerítse Jefferson külügyminiszterét, James Madison, a dokumentumok átadására.
A Bíróság Marshall főbíróként megállapította, hogy Marbury-nek joga volt kinevezéséhez, és hogy az 1789-es bírói törvény a mandamus végzése néven ismert jogorvoslatot biztosított neki ., Ennek ellenére a bíróság abbahagyta Madison kényszerítését, hogy átadja Marbury kinevezését, ehelyett úgy vélte,hogy az 1789-es Igazságügyi törvény, amely a Legfelsőbb Bíróságnak eredeti hatáskörét adta Marbury követelése felett, önmagában alkotmányellenes. A petíciót ezért elutasították,de ami még fontosabb, a bíróság bírósági felülvizsgálati hatáskörének precedensét hozták létre—amelyet az Alkotmány nem külön felsorol—.,
Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a Marshall Bíróság sújtson le a Kongresszus; azonban ez a példa is elég volt, hogy megállapítsa a Bíróság, mint egy co-egyenlő fióktelep által branding, mint a végső értelmezője az Alkotmány. Mivel az Alkotmány az ország legalapvetőbb törvénye, minden olyan kormányzati intézkedés, amelyet a Legfelsőbb Bíróság úgy határoz, hogy ellentétes az Alkotmány feltételeivel, érvénytelen és érvénytelenített. Ezért tolmácsként a Legfelsőbb Bíróság felülbírálhatja a kongresszust, az elnököket, az állami kormányokat és az összes alacsonyabb bíróságot.
McCulloch v., Maryland
McCulloch v. Maryland (1819) egyike volt annak a több határozatnak, amelyek a szövetségi kormány és az egyes államok közötti hatalmi egyensúlyt érintették, amelyben a Marshall-Bíróság megerősítette a szövetségi felsőbbrendűséget. Maryland állam megpróbálta megakadályozni az Egyesült Államok második bankjának fióktelepének működését azáltal, hogy adót vetett ki a Marylandben nem bérelt bankok összes bankjegyére., Bár a törvény, a nyelv, általánosan alkalmazható volt az összes bank nem bérelt Maryland, a második Bank az Egyesült Államok volt az egyetlen out-of-state bank akkor létező Maryland, és a törvény elismerték a Bíróság véleménye szerint, amelyek kifejezetten célzott az amerikai Bank. James William McCulloch volt az Egyesült Államok második bankjának Baltimore-i fiókjának vezetője.,
Marshall létre, abban az esetben, ha az államok nem adó szövetségi intézmények, valamint helybenhagyta kongresszusi felhatalmazással a Második Bank az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy a hatóság, hogy ez nem kifejezetten az Alkotmány. A Bíróság hivatkozott a “Szükséges Megfelelő” záradék az Alkotmány, amely lehetővé tette, hogy a szövetségi kormány olyan törvényeket nincs megnevezve az Alkotmány listája express erejét, feltéve, hogy azokat a törvényeket, hasznosan előmozdítása kifejezett hatásköre a Kongresszust az Alkotmány értelmében.,
Ez az alapvető eset a következő két alapelvet határozta meg:
- Az Alkotmány a kongresszus számára hallgatólagos hatásköröket biztosít az Alkotmány kifejezett hatásköreinek végrehajtására, egy funkcionális nemzeti kormány létrehozása érdekében.
- az állami fellépés nem akadályozhatja a szövetségi kormány érvényes alkotmányos hatalmi gyakorlását.
Gibbons v. Ogden
Gibbons v.Ogden (1824) egy mérföldkő döntés volt, amelyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az államközi kereskedelem szabályozásának jogát az Alkotmány kereskedelmi záradéka adta a Kongresszusnak., A határozat megsemmisítette a New York-i állami törvényhozás monopóliumát a New York és New Jersey között működő egyes gőzhajók felett. Marshall elkerülte a szövetségi hatalmak kizárólagosságának kérdését a kereskedelem felett, azt állítva, hogy ez nem volt lényeges az ügyben. Ehelyett Marshall egy meglévő szövetségi törvényre támaszkodott a hajók engedélyezésére a döntés meghozatalában. Úgy vélte, hogy ez az államközi kereskedelmet szabályozó Kongresszusi hatalom legitim gyakorlása, ezért felváltotta a monopóliumot lehetővé tevő állami törvényt., A Gibbons-ügy azonnali hatása számos állami monopólium végét eredményezte. Ez viszont csökkentette az árakat, és elősegítette a szabad vállalkozás.