Középkori DNS azt sugallja, Columbus nem ravaszt szifilisz járvány Európában
az 1400-as évek végén egy rémisztő betegség tört ki Európában, melynek áldozatai tele voltak forrásokkal és rothadó hússal., A szifilisz járvány az egész kontinensen tombolt, akár 5 millió embert is megölve. A történészek és a régészek évszázadok óta vitatják a betegség eredetét, egyesek Kolumbusz Kristófot és legénységét okolják azért, hogy visszahozták Amerikából. Most, a kilenc európai maradványaiból kivont kórokozó DNS-ével, a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a járvány háziasult: változatos szifilisz törzsek keringtek Európában, Talán évtizedekkel Columbus utazásai előtt.,
ma ugyanannak a baktériumnak, a treponema pallidumnak, például a yawsnak és a bejelnek a szifilisze és más körülményei is visszatérnek, évente több millió ember fertőződik meg. “Ezek a betegségek nem csak a múlt problémája” -mondja Verena Schuenemann, a Zürichi Egyetem paleogenetikusa, az új tanulmány társszerzője. Azzal, hogy megértjük, mikor és hol született T. pallidum, és hogyan fejlődött, azt mondja, a kutatók megtanulhatják, hogyan viselkedhet a jövőben, és készen állnak arra, hogy kezeljék.,
A kutatók már régóta összecsaptak az 1495-ös európai szifilisz járvány körülményei között. Az úgynevezett kolumbiai elmélet szerint Columbus és legénysége hordozta a baktériumot, vagy annak egy korábbi ősét, amikor 1493-ban visszatértek Európába Amerikai útjuk után. A Columbus érkezése előtt elhunyt őslakos amerikaiak csontvázai treponemális betegségekből, köztük yawsból és bejelből származó csontelváltozásokat mutatnak, egyes kutatók szerint szifilisz is jelen volt., Ugyanakkor más kutatók úgy vélik, hogy a szifilisz magát elterjedt Európában évszázadokon át lett több fertőző 1400-as. Rámutatnak, hogy egyre több régészeti bizonyítékok: csontváz maradványai Európa-szerte a szuggesztív csont elváltozások, esetleg néhány társkereső, hogy a 14-ik században. A bizonyítékok azonban mindig nem voltak meggyőzőek: a csontelváltozásokat bármelyik treponemális betegség okozhatja,néhány szifiliszes ember pedig nem alakulhat ki csontváz jelek.,
most egy tudóscsoport kilenc csontvázat vizsgált meg feltételezett szifilisszel öt finnországi, észtországi és hollandiai Régészeti lelőhelyről. A kutatók porrá őrölték a csontokat, és a treponemális DNS nyomait elemezték, amit azért nehéz helyreállítani, mert a baktérium csak kis mennyiségben van jelen, és gyorsan bomlik. “Öt évvel ezelőtt mindenki azt mondta volna, hogy lehetetlen” – mondja Johannes Krause társszerző, az emberi történelem tudományának Max Planck Intézetének régész-társigazgatója.,