az ősi írott források szerint a faepereket általában sivatagokban, mezőhatárokban ültették, a házak előtt. A harmadik hónapban a holdnaptár, amely az úgynevezett “selyemhernyó hónap” selyemhernyó tenyésztési folyamat kezdődött. A hónap első napján a nők tiszta vízzel mosták a gabonát (selyemhernyó tojást), majd meleg “selyemhernyó házba”helyezték őket. A hernyók gyors születésének ösztönzése érdekében a gabonát növényi kivágással öntözték., A “selyemhernyó-házban” kötelező volt fenntartani a pontos hőmérsékletet és a csendet, tisztán tartani, szellőztetni, de elkerülni a túlzott légmozgást. Kezdetben a gabonát a vályúk etetésében tartották. 20-22 nap alatt a hernyók elkezdtek pupálni. Ezután szitákba helyezték őket, majd fából készült állványokra helyezték őket. Ezután a gubókat forralt vízzel leforrázták, a szálakat pedig letekerték. Ennek a műveletnek a eredményeként a szericint részben lemosták, az érintetlen,700-1000 m hosszú izzószál pedig megmaradt. A szálak egy fonókerék segítségével egy szálvá váltak.
