A helyzet javításának módja felé
” ma vízválság van. De a válság nem arról szól, hogy túl kevés víz legyen az igényeink kielégítéséhez. A vízgazdálkodás olyan súlyos válsága, hogy emberek milliárdjai – és a környezet-rosszul szenvednek.”World Water Vision Report
a jelenlegi helyzet, korrekciós intézkedések még mindig lehet tenni, hogy elkerüljék a válság súlyosbodását., Egyre tudatosabb, hogy édesvízi erőforrásaink korlátozottak, és mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében védeni kell őket. Ez a vízi kihívás nemcsak a vízközösséget, hanem a döntéshozókat és minden embert is érinti. “A víz mindenki dolga” volt a 2.Víz Világfórum egyik legfontosabb üzenete.
vízkészletek megtakarítása
bármi legyen is az édesvíz (mezőgazdaság, ipar, háztartási felhasználás) használata, hatalmas vízmegtakarítás és a vízgazdálkodás javítása lehetséges., Szinte mindenhol a víz kárba vész, és amíg az emberek nem szembesülnek a vízhiánnyal, úgy vélik, hogy a vízhez való hozzáférés nyilvánvaló és természetes dolog. Az urbanizációval és az életmód változásával a vízfogyasztás növekedni fog. Az étkezési szokások változása azonban például csökkentheti a problémát, hiszen az 1 kg burgonya termesztéséhez mindössze 100 liter víz szükséges, míg 1 kg marhahús 13 000 liter.
az ivóvízellátás javítása
a vizet nagy prioritásnak kell tekinteni., A víz Világtanács egyik fő célja a vízkérdés tudatosságának növelése. A döntéshozókat minden szinten be kell vonni. Az egyik millenniumi fejlesztési cél az, hogy 2015-re felére csökkenjen azoknak az aránya, akiknek nincs fenntartható hozzáférése a biztonságos ivóvízhez és a szennyvízkezeléshez. E célból több intézkedést kell hozni:
- garantálja a vízhez való jogot;
- decentralizálja a vízért való felelősséget;
- helyi szinten know-how-t fejleszt;
- növeli és javítja a finanszírozást;
- értékeli és ellenőrzi a vízkészleteket.,
A határokon átnyúló együttműködés javítása
a határokon átnyúló konfliktusok tekintetében a regionális gazdasági fejlődést és a kulturális megőrzést mind erősíthetik a vízzel együttműködő Államok. A háború irányába mutató tendencia helyett a vízgazdálkodás az együttműködés és a béke irányába mutat. Számos kezdeményezést indítanak a válságok elkerülése érdekében. Intézményi kötelezettségvállalások, mint a szenegáli folyó jönnek létre. 2001-ben az Unesco és a Grenn Cross International összefogott a vízzel kapcsolatos konfliktusok egyre növekvő veszélyére válaszul., Indítottak a közös A Potenciális Konfliktusok Együttműködés Potenciális program béke előmozdítása érdekében a használata határokon átterjedő a vízfolyások által kezelése konfliktusok együttműködés előmozdítása az államok között, az érintettek.
További információ a programról: www.gci.ch/en/programs/natural_02.,htm
vízkészletek egyre szűkös
Mezőgazdasági válság
Bár élelmiszer-biztonsági óta jelentősen növekedett az elmúlt harminc évben, a víz kivonás öntözésre képviselik 66% – a a teljes kivonás, akár 90% – os száraz régiókban, a másik 34% – át használják fel a hazai háztartások (10 %), az ipar (20 %), vagy elpárolgott a tározók (4 %). (Forrás: Shiklomanov, 1999)
mivel az egy főre jutó felhasználás az életmód megváltozása miatt növekszik, és a népesség növekedésével az emberi felhasználásra szánt víz aránya is növekszik., Ez a víz rendelkezésre állásának térbeli és időbeli változásaival párosulva azt jelenti, hogy az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállításához szükséges víz, az ipari folyamatok és az összes többi felhasználás egyre szűkösebbé válik.
környezeti válság
annál is inkább kritikus, hogy az emberek fokozott vízfelhasználása nemcsak csökkenti az ipari és mezőgazdasági fejlődéshez rendelkezésre álló vízmennyiséget, hanem mély hatást gyakorol a vízi ökoszisztémákra és azok függő fajaira. A környezeti egyensúly zavarban van, és már nem játszhat szabályozó szerepet.,
a feszültségek növekedése
mivel az erőforrás egyre szűkösebbé válik, a különböző felhasználók közötti feszültségek fokozódhatnak mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Több mint 260 folyómedencét oszt meg két vagy több ország. Erős intézmények és megállapodások hiányában a medencén belüli változások határokon átnyúló feszültségekhez vezethetnek. Amikor a nagyprojektek regionális együttműködés nélkül haladnak, konfliktuspontokká válhatnak, növelve a regionális instabilitást. Példaként szolgálhat a Parana La Plata, az Aral-tenger, a Jordán és a Duna., Az Aral-tengerre gyakorolt nyomás miatt szuperfűszerének fele eltűnt, ami térfogatának 2/3-át teszi ki. A marin terület 36 000 km2-ét most sóval nyerik vissza.
forrás: WaterGAP 1999.December 2. – p>
a vízterhelés a vízhasználat és a vízkészletek közötti egyensúlyhiányból ered. A térkép vízterhelési mutatója a vízkivonás arányát méri a teljes megújuló erőforráshoz képest. Ez egy kritikus arány, ami azt jelenti, hogy a vízterhelés az erőforrások változékonyságától függ., A vízterhelés az édesvízkészletek romlását okozza a mennyiség szempontjából (víztartó túlzott kizsákmányolás, száraz folyók stb.) és a minőség (eutrofizáció, szerves anyagszennyezés, sóoldat behatolása stb.) A magas vízterhelést jelző kritikus arány értéke szakértői megítélésen és tapasztalatokon alapul (Alcamo and others, 1999). A rendkívül változó lefolyású medencék esetében 20%, a mérsékelt égövi medencék esetében pedig 60% között mozog. Ebben a térképen 40% – os összértéket veszünk fel a magas vízterhelés jelzésére. Látjuk, hogy a helyzet heterogén az egész világon.,
a koncepció A Víz Stressz
Már több szennyvíz keletkezett, szétszórt ma, mint bármikor máskor, a történelem, a bolygó: több mint egy hat ember nem jut biztonságos ivóvízhez, azaz 1,1 milliárd ember, s több mint két hat nem megfelelő higiénia, azaz 2,6 milliárd fő (Becslés, amiért 2002-ben a WHO/UNICEF JMP, 2004). Naponta 3900 gyermek hal meg a vízben terjedő betegségekből (WHO 2004). Tudni kell, hogy ezek a számok csak nagyon rossz körülmények között élő embereket képviselnek. A valóságban ezeknek a számoknak sokkal magasabbnak kell lenniük.,
fotó: ADMVB [email protected]
Vízválság
míg a világ népessége megháromszorozódott a 20. században, a megújuló vízforrások használata hatszorosára nőtt. A következő ötven évben a világ népessége további 40-50% – kal növekszik. Ez a népességnövekedés-az iparosodással és az urbanizációval párosulva-növekvő vízigényt eredményez, és súlyos következményekkel jár a környezetre nézve.