CME hitel ez a cikk már lejárt. Úgy tűnik, itt a referencia.,
a cikk elolvasása Után, az olvasók is ismerős lehet:
• A jellegzetessége, a hallucinációk
• Az értékelés differenciál diagnózis a hallucinációk
• A jellemzők a hallucinációk rendszerint jelzi, hogy a pszichózis
• Legújabb elméleti keretek
• a Különböző kezelések
a történelem Során, hallucinációk volna úgy értelmezni, mint bizonyíték, a kommunikáció, az isteni erejét, bár a modern orvosi modellek gyakran tekinteni őket, mint nem kívánatos, valamint az elmebaj jele., A pszichiátriában a hallási hallucinációk jelentős súlyt hordoznak a diagnosztikai folyamatban, ezért egyértelműen szükség van arra, hogy a klinikusok jobban megértsék a jelenség több aspektusát.
a hallási hallucinációk a hang hamis észlelése. Ezeket olyan belső szavak vagy zajok tapasztalataként írják le, amelyeknek nincs valódi eredete a külvilágban, és úgy érzékelik, hogy elkülönülnek az ember mentális folyamataitól.,1 a hallási hallucinációk veridikus észlelési tulajdonságokkal rendelkeznek abban az értelemben, hogy az egyének gyakran meg vannak győződve a tapasztalat objektív valóságáról. A legtöbb esetben a hallási hallucinációk nem szándékos, tolakodó, nem kívánt. Az érintett személyek betekintést nyerhetnek a hallucinációkba, vagy nem. A betekintéssel rendelkező személy elismeri, hogy a tapasztalat rendellenes, és kevesebb beavatkozást jelent a napi tevékenységekbe, mint a betekintés nélküli személy.
Ez a cikk áttekintést nyújt a pszichiátriai betegség hallási hallucinációinak jellemzőiről., Röviden tárgyaljuk a hallási hallucinációk értékelését és differenciáldiagnózisát, a legújabb elméleti kereteket, valamint a kezelési lehetőségeket.
hallási hallucinációk a diagnózisban
hallási hallucinációk számos pszichiátriai rendellenességben kiemelkedően jellemzőek. Becslések szerint a skizofréniában szenvedő emberek körülbelül 75% – a hallási hallucinációkat tapasztal. Ezek a hallucinációk viszonylag gyakoriak a bipoláris zavarban (20-50%), a pszichotikus jellemzőkkel rendelkező súlyos depresszióban (10%), valamint a poszttraumás stressz rendellenességben (40%).,2
nem minden hallási hallucináció jár mentális betegséggel, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a pszichiátriai betegségben nem szenvedő emberek 10-40% – a hallucinációs tapasztalatokat jelent a hallási módban.3,4 számos szerves agyi rendellenesség társul hallucinációkkal is, beleértve a temporális lebeny epilepsziát; delírium; demencia; fokális agyi elváltozások; neuroinfekciók, például vírusos encephalitis; és agydaganatok.5 az olyan anyagok, mint az alkohol, a kokain és az amfetaminok mérgezése vagy kivonása szintén hallási hallucinációkkal jár.,
A Hypnagogic és hypnopompic hallucinációk különösen gyakoriak egészséges egyénekben, és az elalvás vagy az ébredés időszakában jelentkeznek. Ezeknek a tapasztalatoknak a gyakorisága az általános populációban bizonyíték lehet egy tüneti kontinuum létezésére, amely a pszichózis szubklinikai tapasztalataitól a súlyos, nem kívánt és tolakodó tünetekkel járó teljes pszichotikus epizódokig terjed.6
a hallási hallucinációk fenomenológiai jellemzői etiológiájuk alapján különböznek, ennek diagnosztikai következményei lehetnek., A mentális betegségben szenvedő emberek hajlamosak a pozitív hangok nagyobb arányáról, a hangok feletti magasabb szintű ellenőrzésről, kevésbé gyakori hallucinációs tapasztalatokról, valamint kevésbé beavatkozásról a tevékenységekbe, mint a pszichiátriai betegségben szenvedők.7,8
bizonyíték van arra is, hogy a téveszme kialakulása megkülönböztetheti a pszichotikus rendellenességeket a nem klinikai hallucinációs tapasztalatoktól.9 más szóval, a fejlődés, a téveszmék, az emberek a hallucinációk jelentősen növeli a pszichózis képest, akik már hallucinációk, de nem képzelgések.,ontrast, jellemzők hallucinációk, hogy úgy gondolják, hogy több jelzi, hogy a pszichózis include8,10:
• Magasabb frekvencia hallucinogén tapasztalatok
• Lokalizáció kintről, a feje
• Nagyobb nyelvi összetettség
• Nagyobb érzelmi reakció
• milyen mértékben betegek hiszem, hogy más emberek megosztani ezt az élményt
Mert a több oka hallucinációk, orvosok kell vigyázni, hogy kap részletes történetek a beteg, hogy milyen hangulatban, pszichotikus tünetek, valamint szerezze be a járulékos információt., A laboratóriumi vizsgálatok és az agyi vizsgálatok további nyomokat is adhatnak a hallucinációk kiváltó okára.
hallási hallucinációk klinikai értékelése
a betegek általában képesek leírni hallucinációs tapasztalataikat. A neuropszichiátria klinikai értékelésének Ütemterve1 egy olyan szabványos kérdést tartalmaz, amelyet fel lehet használni a tünetek értékelésére: “úgy tűnik, hogy valaha hangokat vagy hangokat hall, amikor senki sem szól, és nem tűnik lehetségesnek rendes magyarázat?”A pozitív értékelés érdekében a beteg saját szavaiban szerzett tapasztalatok leírása szükséges.,
a betegek gyakran alábecsülik hallucinációs tapasztalataikat a további kezelés lehetséges következményei miatt. A fedezet információ hasznos lehet, mint az ismételt interjú., Igaz, hallucinációk el kell különíteni:
• Akusztikus illúziók (félreértéseket valós ingerek)
• Élénk hallás képek (az akarati)
• Kóros hiedelmek (például egy téveszme referencia, amikor az egyének a jelentés, hogy a többi ember beszél róluk)
segít megkülönböztetni a hallucinációk a kóros hiedelmek, kérdezd meg, hogy az élmény közelebb, hogy igazi külső hang, mint egy gondolat. A betegek általában képesek erre a megkülönböztetésre.,
a hallási hallucinációk jellemzői, formái és tartalma
a hallási hallucinációk fenomenológiai összetettségét már régen bizonyították. Számos kutató csoportosította a hallucinációk többszörös fenomenológiai dimenzióit számos változóba.10-12 a táblázat bemutatja jellemzése A fő fenomenológiai változók hallási verbális hallucinációk, által leírt Stephane és kollégái.,10
összefoglalva, hallási hallucinációk tapasztalhatók a füleken, az elmében, a test felületén vagy bárhol a külső térben. A gyakoriság az alacsonytól (havonta egyszer vagy annál kevesebb) egész nap folyamatosan terjedhet. A hangosság is változik, a suttogástól a kiabálásig. A tünetek intenzitása és gyakorisága ingadozik a betegség alatt, de az a tényező, amely meghatározza, hogy a hallási hallucinációk a klinikai kép központi jellemzője-e, a tevékenységekbe és a mentális funkciókba való beavatkozás mértéke.,
a pszichiátriai betegségben a hallási hallucinációk leggyakoribb típusa hangokból áll. A hangok lehetnek férfiak vagy nők, intonációkkal és ékezetekkel, amelyek jellemzően különböznek a beteg hangjától. Azok a személyek, akik hallási hallucinációkkal rendelkeznek, általában egynél több hangot hallanak, és ezeket néha úgy ismerik fel, hogy valaki ismerős (például szomszéd, családtag vagy TV-személyiség) vagy képzeletbeli karakterhez (Isten, az ördög, egy angyal) tartozik. A verbális hallucinációk teljes mondatokat tartalmazhatnak,de az egyes szavakat gyakrabban jelentik.,
azok a hangok, amelyek az egyén viselkedését kommentálják vagy megvitatják, és amelyek a harmadik személy betegére utalnak, Schneider13 első osztályú tüneteknek és a skizofrénia diagnosztikus jelentőségének tekintették. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a skizofréniában szenvedő betegek körülbelül fele tapasztalja ezeket a tüneteket.14
a betegek jelentős része nonverbális hallucinációkat is tapasztal, például zenét, megérintést vagy állati hangokat, bár ezeket a tapasztalatokat gyakran figyelmen kívül hagyják a hallási hallucinációk kutatása során., Egy másik típusú hallucináció magában foglalja a funkcionális hallucinációk tapasztalatait,amelyekben a személy egy másik valódi zajon keresztül egyidejűleg hallási hallucinációkat tapasztal (pl.
a hangok tartalma egyénenként változik. A hangok gyakran negatív és rosszindulatú tartalommal rendelkeznek. Lehet, hogy becsmérlő vagy sértő módon beszélnek a beteggel, vagy parancsokat adnak elfogadhatatlan viselkedés végrehajtására. A negatív hangok tapasztalata jelentős szorongást okoz.,12 a hangok jelentős része azonban kellemes és pozitív, és egyesek veszteségérzetet jeleznek, amikor a kezelés hatására a hangok eltűnnek.15
Case VIGNETTE
Joel egy 46 éves férfi, aki 25 éves korában skizofrénia diagnózisát kapta. Állandó hangokat hall, amelyek arra utasítják, hogy ölje meg magát. 5 különböző hangot hall, mind ismeretlen, mind férfi, akik kommentálják a gondolatait és tetteit. Énekhangokat is Hall, és gépeken és rádión keresztül funkcionális hallucinációi vannak., Joel úgy gondolja, hogy néhány hang a testéből származhat (a gyomra közelében). A hangok jelentősen zavarják az életét, de gyakoriságuk csökkent a gyógyszeres kezeléssel.
a hangok tartalma általában nagyon személyre szabott. A hangok gyakran kifejezik azt, amit az ember érez vagy gondol, és beszélnek félelmeiről vagy aggodalmairól. A pszichiátriai betegek a hangok tartalmát értelmesnek és személyes jelentőségűnek tartják., A hangokat úgy értelmezik, hogy valódi emberek vagy entitások megnyilvánulása, és ez a tapasztalat hozzájárul a hangokra adott intenzív érzelmi válaszhoz. A hangok személyre szabott tartalma és szubjektív valósága szerepet játszik a hangok szándékával és erejével kapcsolatos erős hiedelmek kialakításában, és gyakran bonyolult és intenzív kapcsolat alakul ki a betegek és a hangjuk között.,16
Case VIGNETTE
Mary egy 40 éves nő, enyhe értelmi fogyatékossággal, és hosszú története pszichoszociális stresszorok, amelyek magukban foglalják a szexuális visszaélés a 10 éves kortól, valamint a veszteség a gyermekei állami ellátás. Mary arról számol be, hogy 11 éves korától hangokat hall – ” azt hittem, ez normális.”2 férfi és 2 női hang hallatszik, elsősorban a fejéből. A hangok arra utasítják, hogy öngyilkosságot és gyilkosságot kövessen el, és nehezen tud ellenállni-egyszer megpróbált egy busz elé ugrani., A hangok sértőek és becsmérlőek (“disznó vagy”, “értéktelen vagy”, ” miért nem ölöd meg magad?”) és felébreszti éjjel. Funkcionális (zenén keresztül) és nonverbális (madárcsicsergés, üvegtörés) hallucinációk is jelen vannak.
a kultúrák közötti pszichiátria tanulmányai azt mutatják, hogy a hallási hallucinációk hasonló formában fordulnak elő a világ minden társadalmában, de kulturális különbségek vannak a hangok tartalmában és értelmezésében.17 azokban a kultúrákban, ahol a helyi hiedelmek és gyakorlatok összefüggésében értik őket, a hallási hallucinációk pozitív értéket képviselnek., Ez azért merül fel, mert az értelmezés egy erős kulturális keretbe van ágyazva, amely kevesebb hangsúlyt fektet a képzeletbeli és a valós tapasztalatok megkülönböztetésére.
időnként a szemantikai jelentés nagyobb szerepet játszik, mint a hangok akusztikus jellemzői. Például, néhány ember tudja, mit mondanak, annak ellenére, hogy a hallási hallucinációk csak nonverbális hangokból állhatnak.
stressz és más negatív érzelmek
a stressz szerepet játszott a hallási hallucinációk epizódjainak kiváltásában., Például a hallási hallucinációk gyakorisága különösen magas a gyász és az érzékszervi megfosztások összefüggésében. Azok a tanulmányok, amelyek a hallási hallucinációkat a valós élethelyzetekben tapasztalati mintavételi módszerekkel vizsgálták, azt mutatják, hogy a negatív érzelmi állapotok hozzájárulnak a hallucináció intenzitásának modulációjához. A delespaul és kollégái által végzett tanulmányban 18 skizofréniás résztvevőt kértek fel, hogy jelentsék a hallucinációk tapasztalatait, valamint a negatív hangulati állapotokat a nap folyamán 1 hétig., Ebben a vizsgálatban az önjelentett szorongási szintek a hallucinációk fokozott intenzitásával jártak, és gyakran előre jelezték. Ezek az eredmények ok-okozati összefüggést mutatnak a szorongás és a hallucinációs tapasztalatok szintje között.
hallási hallucinációk viszont magas stresszt okoznak. A tolakodó és személyes hangok tartalma és tapasztalata szorongást okozhat. A betegek úgy érezhetik, hogy nem tudnak elmenekülni a tapasztalatból, és ez az érzés tartós és önkéntes kontrollon kívül esik., A betegek 25-40% – ánál találtak affektív tüneteket, beleértve a depressziót, a szorongást, a félelmet és a haragot.18-21 néhány beteg öngyilkosságot követett el, hogy elkerülje a hangokat.22 a negatív hangulat szerepére vonatkozó további bizonyítékok olyan tanulmányokból származnak, amelyek azt mutatják, hogy a depressziós hangulat kialakulása megjósolhatja a pszichotikus rendellenesség kialakulását, és növelheti a szubklinikai hallási hallucinációktól a pszichotikus epizódig való átmenet kockázatát.20
a hallási hallucinációk elméleti keretei
a hallási hallucinációk alapjául szolgáló pontos folyamatok nagyrészt ismeretlenek., A kutatásnak két fő útja van: az egyik a neuroanatómiai hálózatokra összpontosít, olyan technikákat alkalmazva, mint a pozitron emissziós tomográfia és a funkcionális MRI. A másik a kognitív és pszichológiai folyamatokra, valamint a hallási hallucinációkban részt vevő mentális események feltárására összpontosít.,
egy közös megfogalmazás azt sugallja, hogy a hallási verbális hallucinációk a nyelvfeldolgozás, különösen a belső beszédfolyamatok károsodását jelentik, amelyben az egészséges emberek által folytatott belső és csendes párbeszédet már nem úgy értelmezik, mint az énből származik, hanem inkább külső idegen eredetű. Támogatja ezt a nyelvi hipotézist a hallási hallucinációkról a neuroimaging vizsgálatokból., Ezek azt mutatják, hogy a hallási hallucinációk tapasztalatai olyan agyi régiókat érintenek, mint például az elsődleges hallókéreg és a Broca terület (ábra), amelyek a nyelv megértésével és termelésével kapcsolatosak. Ez arra utal, hogy a hallucinációs tapasztalatok külső hangok hiányában a külső beszéd hallgatásához kapcsolódnak.23,24
magyarázatot, hogy miért ezek az élmények nem tekintik önálló generált felfedezi, hogy az audi-tory hallucinációk azért merülnek fel, mert a személyek, akik a hallucinációk nem különböztetik meg a belső, mind a külső események., Frith önellenőrzési elmélete szerint 25 Ez a belső önellenőrzési mechanizmusok hiányosságai miatt merül fel, amelyek összehasonlítják a vártat a páciens szándékaiból eredő tényleges érzésekkel. Ez a rendellenesség a belső beszédfolyamatokra is vonatkozik, és a belső események külső és külső tényezőként való helytelen besorolásához vezet.,
ezzel szemben Bentall és Slade26 azt javasolták, hogy a hallucinációkkal rendelkező egyének eltérő megítélési kritériumokat alkalmazzanak az egészséges emberektől, amikor eldöntik, hogy egy esemény valódi-e, és hajlandóak elfogadni, hogy az észlelési tapasztalat igaz. Ez az elfogultság lényegében magában foglalja a nagyobb hajlandóságot azt hinni, hogy egy esemény valós alapján kevesebb bizonyíték.,
a hallási hallucinációk kontextusmemória-hipotézise szerint az események önmaguként történő azonosításának elmulasztása az epizodikus memória specifikus hiánya miatt merül fel, hogy emlékezzen az adott múltbeli memória eseményekhez kapcsolódó részletekre. Ezek a memória sajátos hiányosságai zavart okoznak a tapasztalat eredetével kapcsolatban.27-29 e hipotézis alátámasztására az eredmények azt mutatják, hogy a hallási hallucinációkban szenvedő betegek hajlamosak tévesen azonosítani az ingerek eredetét és forrását a folyamatban lévő események során, valamint a memória események során.,27-30 ezenkívül a képalkotó vizsgálatok rendellenességeket mutattak az agyi régiókban, amelyek a skizofréniában szenvedő egyének memóriaintegrációjához kapcsolódnak.31-33
a tapasztalat önkéntes ellenőrzésének hiánya a hallási hallucinációk kulcsfontosságú jellemzője, ami megmagyarázhatja, hogy az Ön által generált belső beszéd miért minősül külső eredetűnek.33 E javaslat szerint hallucinációk tapasztalhatók, ha a szóbeli gondolatok nem szándékoltak és nem kívánatosak., Mivel a kognitív folyamatok, például a gátló kontroll hiánya miatt úgy gondolják, hogy az emberek hajlamosabbak a tolakodó és visszatérő nemkívánatos gondolatokra, a tanulmányok összekapcsolták a hallási hallucinációkat a kognitív gátlás hiányával.29
neuroanatomikai szempontból a hallási hallucinációkban szenvedő betegek prefrontális kéregének hiánya összhangban van a kognitív gátló deficit hipotézisével., A funkcionális leválasztás az agy elülső és hátsó területei között hallucináló betegeknél a frontális kéreg modulációs szabályozásának hiányát eredményezheti a hátsó agyterületek által generált tevékenységek felett, így az időbeli/parietális területekből eredő eseményeket nem szabályozzák rendesen.32,34
az idegtudományok közelmúltbeli előrelépései arra utalnak, hogy a betegek miért jelentenek hallási élményt észlelési bemenet hiányában. A korai szenzoros csúcsok spontán aktivitása valójában az eredeti jel alapját képezheti., A korai neuronális számítási rendszerekről ismert, hogy értelmezik ezt a tevékenységet, és döntéshozatali folyamatokban vesznek részt annak meghatározására, hogy egy perceptet észleltek-e.35 egy olyan agyi rendszer, amely rendellenesen be van hangolva a belső akusztikus élményekbe, ezért külső hang hiányában hallási észlelést jelenthet., Ford s colleagues36 nemrég azt javasolta, hogy a betegek hallucinációk lehet, hogy túlzott figyelmi fókusz felé belsőleg generált események-az ész a személyek, akik a hallucinációk ezért előfordulhat, hogy overinterpreting spontán szenzoros tevékenység, amely nagyrészt figyelmen kívül hagyják az egészséges agy.
a kognitív károsodás nem az egyetlen tényező, amely felelős a hallási hallucinációkért., Az olyan pszichológiai tényezők, mint a metakognitív torzítások, hiedelmek és a hangok eredetére és szándékára vonatkozó attribútumok szintén kritikus modulációs szerepet játszanak a hallucinációk élményének kialakításában.16,19,37 a környezeti jelek és megerősítő tényezők szerepét az elkerülési stratégiák révén be kell építeni a hallási hallucinációk magyarázataiba is. Ezek a tényezők nem magyarázzák meg, hogy a hallucinációk elsősorban hogyan fordulnak elő, de erős magyarázó erejük van, amikor a hangok tapasztalásának egyéni különbségeit számolják el.,
hallási hallucinációk kezelése
a hallucinációk jelenléte nem feltétlenül jelenti orvosi kezelés szükségességét, ha a tapasztalat nem tolakodó, és nem zavarja a mindennapi tevékenységeket. Ha kezelésre van szükség, az antipszichotikus gyógyszerek általában a választott kezelés szerves és pszichiátriai körülmények között. A klinikusoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk, és meg kell beszélniük az egyes gyógyszerek előnyeit és káros hatásait, beleértve azt is, hogy a gyógyszer okozhat-e olyan tüneteket, mint az extrapiramidális szindróma és a metabolikus szindróma., Tekintettel az ilyen káros hatásokra, a klinikusoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a betegek fizikai egészségét.
kevés tanulmány hasonlította össze a különböző neuroleptikus kezelések hatásosságát, és a hallucinációk gyakran fennmaradnak az intenzív és elhúzódó pszichofarmakológiai kezelés ellenére is.38 Az utóbbi években kutatott másik biológiai módszer az ismétlődő transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS), amely szerepet játszik a neurális aktivitás megváltoztatásában a nyelvi kortikális régiókban., Az antipszichotikus gyógyszerek kiegészítéseként alkalmazott vizsgálatok azt mutatják, hogy az rTMS csökkentheti a hallási hallucinációk gyakoriságát és súlyosságát a kezelés-rezisztens esetekben.39,40
számos pszichológiai kezelés célozza meg azt az idioszinkratikus módszert, amellyel az egyének reagálnak egy abnormális észlelési tapasztalatra, annak megértése alapján, hogy ez befolyásolja megküzdési stratégiájukat és érzelmi válaszukat.,16,19,37 Tanulmányok azt mutatják, hogy egyes betegek reagálnak jól, hogy a kognitív-viselkedésterápia, ahol a hangsúly az értékelő, illetve nyomon követése egy felfogás, hiedelmek, valamint érvelés; elősegítése alternatív módon viseli; valamint csökkenti a szorongást. A szorongáscsökkentő stratégiák különösen hatékonyak a hangok hatásának csökkentésében.41-43 bizonyíték arra is utal, hogy a családi és pszichológiai beavatkozások, valamint a gyógyszeres kezelés kombinációja lehet a hallási hallucinációk legkedvezőbb kezelése.,44
egyre több bizonyíték van arra, hogy a szakértői támogató csoportok (hang-halló hálózatok; http://www.intervoiceonline.org) segíthetnek enyhíteni a hangok hatását. Az önsegítő csoportok gyakran arra ösztönzik a betegeket, hogy vállaljanak felelősséget hallucinációs tapasztalataikért, fogadják el a hangokat, és megbirkózzanak velük., Számos vizsgálat kimutatta, hogy a hallucinációk elfogadása a normális emberi állapot egyik aspektusaként az egyik legnehezebb lépés, de az elfogadási folyamat és az ellenállás hiánya a hangok sikeres alkalmazkodásához és a hangokkal való kapcsolat megváltozásához vezet.45
Mert a kognitív diszfunkciók kimutatták, hogy az alapjául szolgáló hallucinációk, kognitív deficit egyre célok kezelés kognitív rehabilitációs stratégiák, bár ezek a beavatkozások egy nagyon korai fejlődési szakaszában., A hallási hallucinációkhoz kötődő hiányosságokra összpontosítva a legújabb kísérletek az elmélet és a gyakorlat közötti konvergenciára összpontosítottak.46-48 tanulmányukban például a Favrod és a kollégák48 olyan technikákat tanítottak a betegeknek, amelyek segítenek felismerni a hangok forrását; a kedvező eredményeket 1 hónapos nyomon követés során tartották fenn.
következtetés
a hallási hallucinációk sokkal többek, mint a hamis észlelések., A személyre szabott tartalmak és értelmezési folyamatok kombinációja hozzájárul ahhoz a dinamikus és érzelmileg megterhelt élményhez, amelyet jobban le lehet írni, mint egy észlelési élményben gyökerező hitrendszert. A hallási hallucinációk valószínűleg az észlelési, kognitív és biológiai sebezhetőség, valamint az affektív tényezők és a kontextuális hatások közötti kölcsönhatás miatt merülnek fel. Ezen túlmenően ezeknek a tapasztalatoknak az értelmezése a téveszmés kidolgozással kombinálva a hallási hallucinációkat összetett és valóban individualizált jelenséggé teszi., A komplexitás megértése hasznos betekintést eredményezhet a terápiában.
Megjegyzés: Ez a cikk eredetileg CME-ként jelent meg a Psychiatric Times 2010.márciusi számában. Egyes részeit azóta frissítették.
1. Wing JK, Babor T, Brugha T, et al. Vizsgálat: a neuropszichiátriai klinikai értékelés ütemezése. Arch Gen Psychiatry. 1990;47:589-593.
2. Choong C, Hunter MD, Woodruff PW. Hallási hallucinációk azokban a populációkban, amelyek nem szenvednek skizofréniában. Curr Psychiatry Rep. 2007; 9: 206-212.
3. Tien AY. A hallucinációk eloszlása a lakosságban., Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 1991;26:287-292.
4. A hallucinációk és kóros asszociációk előfordulása a lakosság körében. Pszichiátria Res. 2000;97: 153-164.
5. Fricchione GL, Carbone L, Bennett WI. Pszichotikus rendellenesség, amelyet általános egészségi állapot okoz, téveszmékkel. Másodlagos “szerves” téveszmés szindrómák. Psychiatr Clin North Am. 1995;18:363-378.
6. Verdoux H, van Os J. pszichotikus tünetek nem klinikai populációkban és a pszichózis kontinuumában. Schizophr Res. 2002; 54: 59-65.
7. Honig A, Romme MA, Ensink BJ, et al., Hallási hallucinációk: a betegek és a nem betegek összehasonlítása. J Nerv Ment Dis. 1998; 186:646-651.
8. Lowe GR. A hallucinációk fenomenológiája, mint a differenciáldiagnózis támogatása. BRJ. 1973;123:621-633.
9. Krabbendam L, Myin-Germeys I, Hanssen M, et al. Hallucinációs tapasztalatok és pszichotikus rendellenesség kialakulása: bizonyíték arra, hogy a kockázatot téveszme kialakulása közvetíti. Acta Psychiatr Scand. 2004;110:264-272.
10. Stephane M, Thuras P, Nasrallah H, Georgopoulos AP. A hallási verbális hallucinációk fenomenológiájának internális szerkezete. Schizophr Res., 2003;61:185-193.
11. Garrett M, Silva R. hallási hallucinációk, forrásfigyelés, és a hit, hogy a “hangok” valódiak. Schizophr Bull. 2003;29:445-457.
12. Nayani TH, David AS. A hallási hallucináció: fenomenológiai felmérés. Psychol Med. 1996;26:177-189.
13. Schneider K. Klinikai Pszichopatológia. 5. Szerk. New York: Grune & Stratton; 1959.
14. Thorup A, Petersen L, Jeppesen P, Nordentoft M., 362, első epizódos skizofréniában szenvedő fiatal felnőtt beteg esetében az első rang tüneteinek gyakorisága és prediktív értékei a kiinduláskor: a dán OPUS-vizsgálat eredményei. Schizophr Res. 2007; 97: 60-67.
15. Copolov D, Trauer T, MacKinnon A. a belső versus külső hallási hallucinációk nem jelentőségéről. Schizophr Res. 2004;69: 1-6.
16. Chadwick P, Birchwood M. a hangok mindenhatósága: a hallási hallucinációk kognitív megközelítése. BRJ. 1994;164:190-201.
17. al-Issa I. A valóság illúziója vagy az illúzió valósága: hallucinációk és kultúra., BRJ. 1995;166:368-373.
18. Delespaul P, deVries M, van Os J. a mindennapi élet hallucinációinak előfordulását és felépülését meghatározó tényezők. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 2002;37:97-104.
19. Close H, Garety P. A hangok kognitív értékelése: további fejlemények a hangok érzelmi hatásának megértésében. Br J Clin Psychol. 1998;37:173-188.
20. Krabbendam L, Myin-Germeys I, Hanssen M, et al. A depressziós hangulat kialakulása előrejelzi a pszichotikus rendellenesség kialakulását azoknál az egyéneknél, akik hallucinációs tapasztalatokat jelentenek. Br J Clin Psychol. 2005;44:113-125.
21., Carter DM, Mackinnon A, Copolov DL. A betegek stratégiái a hallási hallucinációk kezelésére. J Nerv Ment Dis. 1996;184:159-164.
22. Walsh E, Harvey K, White I, et al. Prevalenciája és előrejelzői parasuicid krónikus pszichózis: UK 700 csoport. Acta Psychiatr Scand. 1999;100:375-382.
23. McGuire PK, Silbersweig DA, Frith CD. A verbális önellenőrzés funkcionális neuroanatómiája. Agy. 1996;119:907-917.
24. Shergill SS, Bullmore E, Simmons A, et al. Funkcionális anatómiája hallási verbális képekkel skizofrén betegek hallási hallucinációk. J. J. Psychiatry Vagyok., 2000;157:1691-1693.
25. Frith C. a hallucinációk és téveszmék idegi alapja. KR. 2005;328:169-175.
26. Bentall RP, Slade PD. Valóságteszt és hallási hallucinációk: jelérzékelési elemzés. Br J Clin Psychol. 1985;24:159-169.
27.Nayani T, David A. a hallási hallucinációk neuropszichológiája és neurofenomenológiája. In: Pantelis C, Nelson HE, Barnes TRE, eds. Skizofrénia: Neuropszichológiai Perspektíva. New York: John Wiley & Sons Ltd; 1996:chap 17.
28. Brébion G, Amador X, David A, et al., Pozitív szimptomatológia és a skizofrénia forrásmegfigyelési kudarca: a tünetspecifikus hatások elemzése. Pszichiátria Res. 2000;95: 119-131.
29. Waters FA, Badcock JC, Michie PT, Maybery MT. Hallási hallucinációk skizofréniában: tolakodó gondolatok és elfeledett emlékek. Cogn Neuropszichiátria. 2006;11:65-83.
30. Waters FA, Badcock JC, Maybery MT. A kontextusmemória” who” és “when”: a hallási hallucinációkkal való társulás különböző mintái. Schizophr Res. 2006; 82: 271-273.
31. Guillem F, Bicu M, Pampoulova T, et al., A skizofrénia valóságtorzulásának kognitív és anatómiafunkcionális alapja: a memória eseményekkel kapcsolatos potenciálok szemlélete. Pszichiátria Res. 2003;117: 137-158.
32. Woodruff PW. Hallási hallucinációk: betekintést és kérdéseket neuroimaging. Cogn Neuropszichiátria. 2004;9:73-91.
33. Copolov DL, Seal ML, Maruff P, et al. Agykérgi aktiválás társított tapasztalat hallási hallucinációk és észlelés az emberi beszéd skizofrénia: a PET korrelációs vizsgálat. Pszichiátria Res. 2003;122: 139-152.
34. Hoffman RE, McGlashan TH., A csökkent kortikokortikális kapcsolat beszédérzékelési patológiát és hallucinált “hangokat válthat ki.”Schizophr Res. 1998;30: 137-141.
35. Deco G, Romo R. az ingadozások szerepe az észlelésben. Trendek Neurosci. 2008;31:591-598.
36. Ford JM, Roach BJ, Jorgensen KW, et al. Hangolás a hangokhoz: hallási hallucinációk multisite fMRI tanulmánya. Schizophr Bull. 2009; 35:58-66.
37. Baker CA, Morrison AP. Kognitív folyamatok hallási hallucinációkban: attribúciós torzítások és metakogníció. Psychol Med. 1998;28: 1199-1208.
38. Shergill SS, Murray RM, McGuire PK., Hallási hallucinációk: a pszichológiai kezelések áttekintése. Schizophr Res. 1998;32: 137-150.
39. Aleman A, Sommer IE, Kahn RS. A lassú ismétlődő transzkraniális mágneses stimuláció hatékonysága a skizofrénia rezisztens hallási hallucinációinak kezelésében: meta-elemzés. J Clin Pszichiátria. 2007;68:416-421.
40. Hoffman RE, Gueorguieva R, Hawkins KA, et al. Temporoparietális transzkraniális mágneses stimuláció hallási hallucinációkhoz: biztonságosság, hatékonyság és moderátorok egy ötven betegmintában. Biol. 2005;58:97-104.
41. Haddock G, Slade PD, Bentall RP, et al., A figyelemelterelés hosszú távú hatékonyságának összehasonlítása, valamint a hallási hallucinációk kezelésére való összpontosítás. Br J Med Psychol. 1998;71:339-349.
42. Na rektor, Beck AT. Kognitív viselkedési terápia a skizofrénia számára: empirikus áttekintés. J Nerv Ment Dis. 2001;189:278-287.
43. Wykes T. pszichózisban szenvedő hangok pszichológiai kezelése. Cogn Neuropszichiátria. 2004;9:25-41.
44. de Haan L, Linsen DH, Lenior ME, et al. A kezeletlen pszichózis időtartama és a skizofrénia kimenetele: az intenzív pszichoszociális kezelés késleltetése, szemben az antipszichotikus gyógyszeres kezelés késleltetésével., Schizophr Bull. 2003;29:341-348.
45. Romme M, Escher A. hangokat hall. Schizophr Bull. 1989;15:209-216.
46. Valmaggia LR, Bouman TK, Schuurman L. Figyelemképzés hallási hallucinációkkal: esettanulmány. Cogn Viselkedik Pract. 2007;14:139-141.
47. Wells A. a figyelemképzési technika: elmélet, hatások, valamint a hallási hallucinációkra vonatkozó metakognitív hipotézis. Cogn Viselkedik Pract. 2007;14:134-138.
48. Favrod J., Vianin P., Pomini V., Mast FW. Első lépés a hangok kognitív kármentesítése felé: esettanulmány. Cogn Behavior Ther. 2006;35:159-163.
49., Raij T, Valkonen-Korhonen M, Holi M, et al. A hallási verbális hallucinációk valósága. Agy. 2009;132:2994-3001.